Miről lesz szó?
Mit jelent a szerver infrastruktúra, mi az, hogy szerver?
Nagyon röviden és általánosan: minden, ami biztosítja, hogy a weboldalunk elérhető legyen a világhálón. Itt nem csak a fizikai eszközökre kell gondolni, hanem az alkalmazott webszerverekre, tűzfalakra, terheléselosztókra, stb.., de most elsősorban a szerver, mint szervergép megközelítéssel vizsgáljuk a szerverkörnyezetet. Miért fontos, hogy optimálisan válasszuk ki ezt a feladatnak megfelelően? Mert ha havi 100 000 látogatót kell kiszolgálnunk egy osztott tárhelyen, ugyanaz a weboldal más-más teljesítmény riportokat fog mutatni az alkalmazott szerverkörnyezettől függően.
Nagyon sokszor látom a gyakorlatban, hogy egy WordPress oldal betöltése 4-6 másodperceket is igénybe vesz, vagy többet. Megfelelő mérések szépen ki is szokták mutatni az ennek köszönhető extrém magas visszafordulási arányt. Egyszerűen nincs ideje az embereknek ezt kivárni, mást fognak keresni a Te oldalad helyett.
Apropó oldalbetöltési sebesség. Aki komolyan gondolkodik az internetes vállalkozásokban el kell fogadnia, hogy a másodperces mérőszámokat egyszerűen el kell felejteni. Az én személyes ajánlásom:
Főoldal betöltési sebesség: 20 millisecundum – 60 millisecundum
Egy webáruház termékadatlap betöltési sebessége: 20 millisecundum – 200 millisecundum
Tudom, hogy ezt WordPress rendszerrel nehéz produkálni, de amíg egy egyedileg fejlesztett (valóban optimálisan fejlesztett) webáruház képes hozni ezeket az oldalbetöltési időket, addig folyamatosan hátrányban leszünk egy WordPress áruházat üzemeltetve.
Persze vannak olyan megoldások, amivel akár már most rögtön nagyságrendi javulást lehet elérni:
- Ún. hajtás feletti tartalomra koncentráljunk. Csak azt az oldalrészt töltsük be minnél hamarabb, ami az oldalbetöltődés után a vizuális élményhez feltétlenül kell. Felesleges betölteni az oldal alján levő termékajánlásokat, ha egérgörgetés nélkül úgysem látható.
- A fejlécben levő képeket (ha vannak) minnél előbb konvertáld és cseréld le az újgenerációs webp kiterjesztésre és bár a képminőség rovására, de a képminőség százalékát is nyugodtan leveheted 60% – 80% közötti értékre. Így lehet, hogy a fejlécben levő 3 db kép az eredeti 3 MB helyett összesen 60 KB – ra csökken. Mondanom sem kell ennek az előnyét. Számos ingyenes online webp konvertáló lehetőség áll rendelkezésre. A WebP képformátumról itt olvashatsz bővebben.
- Van az oldal láblécben Facebook plugin / widget, vagy valamilyen közösségi portál plugin / widget? Mindenképp vizsgáld meg a betöltődését. Nagyon megnöveli az oldal betöltési idejét az, hogy az oldaladnak még a betöltés előtt meg kell kérdeznie a Facebook – tól a megadott Facebook oldalra vonatkozó információkat. Vagy cseréld olyan megoldásra, ami ún. Lazy loading technológiával tölt be, vagy egyszerűen kapcsold ki és ne használd az összes oldaladon (pl.: lábléc).
De most nézzük át, hogy alapjaiban az egyes szerverkörnyezeti opciók mit jelentenek és hogyan befolyásolják az oldalad teljesítményét.
Osztott tárhelyek
Az egyik leggyakoribb és legolcsóbb módja annak, hogy jelen lehessünk a világhálón. De mit jelent technikailag ez az osztottság? A neve is sugallja, hogy olyan megoldásról van szó, ahol több weboldal ugyanazokat az erőforrásokat használja egy partíción belül. Erőforrás alatt értem a lemezterületet, processzort, memóriát stb.
Így már biztosan érzed, hogy ez nem a legjobb, mert a Te weboldalad teljesítményét másik 150 weblap kiszolgálása visszafogja, vagy még több. Kevés olyan osztott tárhellyel találkoztam, ahol a szolgáltató publikálja, hogy mennyi weboldallal osztozunk az adott tárhelyen.
No, de félreértés ne essék. Ez nem azt jelenti, hogy zárjuk az osztott tárhelyeinket és mondjuk fel szerződéseinket a szolgáltatóknál. Sokkal inkább azt, hogy elolvasva ezt a cikket kapj egy képet arról, hogy az oldalad valóban megfelelő szerverkörnyezetben helyezkedik el, vagy érdemes költöztetni a jobb performanciális lehetőségek elérése érdekében.
Osztott tárhelyek előnyei
- Megdöbbentően kedvező éves díjak – gyakorlatilag évenként 5 – 10 000 Ft – ért már elérhetőek egészen jó osztott tárhelyek, amikhez sokszor már alapból jár a választott domain .hu domainvégződéssel.
- Nem igényel szerverüzemeltetési ismereteket a működésre bírása – akár néhány kattintással, percek alatt aktív lehet weboldalunk, aminek biztonsági mentését a szolgáltató kérés nélkül, automatikusan elvégzi (szolgáltató függő).
- Menedzselt infrastruktúra – Bármilyen probléma adódik, annak megoldás maximum egy telefonhívásunkba kerül, ugyanis a szolgáltató cég szakértő üzemeltető csapata minden problémát megold záros határidőn belül.
Osztott tárhelyek hátrányai
- Korlátozott lehetőségek – Jön a klasszikus, hogy az előny egyben hátrány is, ugyanis elég kevés lehetőség van az ún. szabad kezes műveletekre, amikor például „be ssh – ázva” beállítunk egy cron-t, vagy letöltünk egy composer csomagot. Persze akiknél ilyen témakörök előjönnek nem is biztos, hogy osztott tárhelyben kell gondolkodni, vagy legalábbis olyanban, ahol akár SSH kapcsolatra is van lehetőség.
- Más weboldal hirtelen megnövekedő teljesítményigénye – Nem ritka, hogy egy ugyanazon a tárhelyen levő más weboldal, vagy rosszabb esetben weboldalak terheltsége megnő. Ilyenkor a mi weboldalunk kiszolgálása is lassabb lesz, hiszen lecsökkent a rendelkezésre álló teljesítmény.
Kinek ajánlott az osztott tárhely?
- Olyanok számára, akiknél a vállalkozásuk bemutatása a cél. 3-5 menüpont, egy beágyazott térkép, e-mail küldési lehetőség, szolgáltatások ismertetése, cégbemutató. Sokszor nem is kell, hogy egy vállalkozás teljesítse a kötelező webes jelenlét alapjait. Ezek az ún. bemutatkozó oldalak.
- Hobbi webshopok, néhány 10 termékkel, ahol például a saját kezünk által készített termékeket szeretnénk eladni. Több száz termékbázissal, az online üzleti kereskedelmet célozva már nem biztos, hogy ez lesz a legjobb megoldás.
- Blogot író felhasználók számára, akik szűkebb követői bázisukkal, családjukkal szeretnék megosztani a velük történteket, egy online publikus napló formájában.
- Havonta néhány ezres átlagos látogató szám (5 – 10 0000), a több ezres, több tízezres havi látogatottság már erősen indokolja egy VPS szerver bérlését.
WordPress – re optimalizált tárhelyek
Egyre több szolgáltató cég biztosít ún. WordPress – re optimalizált tárhelyet, de ez minden szolgáltatónál mást – mást jelent(het), azért nagy általánossában igazak a következők:
- a legtöbb esetben abban különbözik az osztott tárhelytől, hogy egy telepítési segédrendszerrel (nevezzük most ezt Softaculous – nak) néhány kattintással automatikusan telepíthetünk egy kulcsrakész WordPress – t
- egyre jellemzőbb, hogy a szolgáltató alapból biztosít a WordPress oldalunkhoz egy előtelepített cache megoldást, amivel az oldalakat egy ún. előtöltőből szolgálja ki, ami nagyságrendekkel gyorsabb, mintha adatbázisból kerülnének kiolvasásra az adatok
- a valóban hasznos pluszok pedig, mikor kapunk egy SSD alapú tárhelyet, a mi WordPress oldalunkhoz dedikált erőforrásokkal (pl.: 20 GB SSD tárhely, 1 Gb memória, stb…), az, hogy ez valóban dedikált-e, tehát nem „dolgozik be” más weboldalakhoz, azt valószínűleg a tárhelyszolgáltató technikai ügyfélszolgálata részletesen megírja nekünk, ha érdeklődünk
Ami biztos, hogy ez nem az ún. classic VPS tárhelyet takar magában (bár lehetnek olyan szolgáltatók is, akik ezt meglépik), hanem olyan osztott tárhelyeket, amin előtelepített plugin – ok, szerverbeállítások és optimalizálások vannak, amik egy WordPress oldal számára hasznosak (mint pl.: a telepítő, ahol szinte csak az adminisztrátori adatokat kell megadnunk).
Kis összegzés: Minden osztott tárhely képes WordPress alapú weboldalak üzemeltetésére, de a WordPress – re optimalizált tárhelyek olyan kényelmi szolgáltatásokat nyújtanak pluszba, amivel elegendő csak a weboldalunk tartalmára koncentrálni. Ha pedig ehhez egy kis „turbó” is hozzájárul, tehát több erőforrás, esetleg dedikált erőforrás, az pedig kifejezetten hasznos.
VPS szerver
A VPS szerverek az én személyes kedvenceim. Elérhető áron olyan webszervert alakíthatok ki, amilyet szeretnék, mindenféle korlátozás nélkül.
Na de mit jelent a VPS? Virtual Private Server – azaz virtuális magánszerver. Azért van benne a virtuális elnevezés, mert önállóan az, hogy magánszerver, nem igaz rá. Úgy kell elképzelni, hogy egy nagyteljesítményű magánszerveren kialakítanak több kis virtuális szervert, mely szerverekhez rendelt erőforrás méretek (merevlemez, memória, processzor) kizárólag azt az egy virtuális szervert szolgálják ki. Azért ez elég kecsegtető, hogy nem kell más oldalak terhelésétől tartani, az „én memóriámat” csak én használhatom.
Nézzünk egy példát: Egy szerverszolgáltatásokat kínáló cég vesz egy szervergépet, ami a következő erőforrásokkal rendelkezik:
- SSD tárterület: 2048 Gb
- Memória: 512 Gb
A fenti erőforrásokat figyelembe véve ún. VPS csomagokat alakítanak ki, mint pl.: SSD tártelület 20 Gb, Memória 2 Gb. Annyi ilyen jellemzővel rendelkező csomagot lehet értékesíteni, amennyi a rendelkezésre álló összes szerverkapacitásból kijön.
Miben különbözik az osztott tárhelyektől?
Hogy érezhető legyen a különbség: egy virtuális szerveren elhelyeznek 100 tárhelyet, melyek közösen osztoznak azon az egy virtális szerveren, ezért nevezzük osztott tárhelyeknek és azért lassabb a VPS szervertől, mert a VPS szerver „ereje” nem csak a mi rendszerünkre koncentrálódik, hanem 99 másikra.
VPS szerverek előnyei
- Nagyobb biztonság – gondoljunk bele nagyobb az esélye, hogy 100 weboldalból 1 vírusos lesz, minthogy egy zárt, csak általunk használt rendszeren vírus lesz
- Jobb teljesítmény – Mivel nem osztozunk az erőforrásokon más rendszerekkel, így érezhető teljesítménynövekedés várható egy osztott tárhelyről való költözés esetén.
- Szabad kéz – A VPS szerver rendelésekor kapunk egy ún. root fiókot, amivel SSH – n keresztül bármilyen konfigurációt és beállítást elvégezhetünk virtuális szerverünkön. De mikor hátrány ez?
VPS szerverek hátrányai
- Szerver üzemeltetési ismeretek – VPS szervert üzemeltetni nem egyszerű. Magunknak kell telepíteni az adatbázis szervert, a web szervert, a DNS szervert, a mail szervert, stb.. stb… stb… Hamar kiderül, hogy akinek nincsenek miniális rendszerüzemeltetési tapasztalatai az nem fog boldogulni, hacsak nem adja ki egy szakembernek az üzemeltetést.
- Biztonsági kockázatok, frissítések – Elvárás, hogy weboldalunkról legyen biztonsági mentésünk. Ez sem lesz automatikus, nekünk kell a szerveren ennek a „mechanikáját” kialakítani. Feltelepítünk egy WordPress plugin-t, ami kiderül, hogy vírusos. Ha nem tudjuk a vírust kiírtani és nincs lehetőségünk egy korábbi állapot visszállására sem, akkor megvagyunk lőve.
- Költségesebb – A dedikált erőforrásoknak ára van, azaz érezhetően drágább, mint az osztott tárhelyek, főleg ha szervermenedzsmentet is veszünk mellé szolgáltatásként. De azért hazai szolgáltatóknál is a havi 1 500 Ft – 2 000 Ft – os csomagok egyre elterjedtebbek.
Kinek ajánlott a VPS szerver?
- Egy belépő szintű VPS csomagot alapul ( 2 Gb memória, 20 Gb SSD tárhely) véve már elfogadható módon kiszolgálható egy átlagos látogatottságú webshop néhány száz, esetleg néhány ezer termékkel, naponta néhány száz rendeléssel.
- Nagyobb látogatottságú rajongói oldalak
- Nagyvállalatok bemutatkozó oldala, szolgáltatásai.
- Havi szinten 100 ezer és 300 ezer közötti látogatószámmal kalkulálva optimálisnak tekinthetőek a VPS szerverek.
A havonta 500 000 feletti látogatószámot produkáló oldalak esetében már erősen ajánlottak a felhő alapú és dedikált szerver megoldások. Egyrészt, ekkora látogatószámot elérve valószínűleg ez még növekedni fog, mivel egyre népszerűsödik az oldal, másrészt kellenek az erősebb fizikai hardverek, amik képesek ilyen látogatószámot gördülékenyen kiszolgálni.
Ezt leggyakrabban csak akkor lépik meg a weboldal, webáruház tulajdonosok, mikor már havonta súlyos tízezreket fizetnek a VPS csomagért, a 8 CPU folyamatosan 100% – on üzemel, a 16 Gb memória pedig szinte mindig 10 – 12 Gb környékén mozog. Ilyenkor már sürgető a váltás.
Felhő alapú tárhelyek (Cloud megoldások)
Egy viszonylag újkeletű dologról van ott szó, de azért már több hazai szolgáltató is biztosít ilyen lehetőséget. De mi ez a lehetőség? A felhő alapú tárhely/szerver egy olyan szerverfarm, ahol több szerver állomás van összekapcsolva egy nagy egységgé, azaz felhővé.
Ilyenkor a weboldalunkat üzemeltető virtuális szervereket nem egy dedikált virtuális szerver szolgálja ki, hanem ez a szerverfarm. De miért jó ez? Elsősorban a gyakorlatilag 100% – os rendelkezésre állás, redundáns működés, meghibásodás esetén sincs szolgáltatás kiesés.
A lényege abban rejlik, hogy ha esetleg a mi rendszerünket üzemeltető hardvererőforrás „elszáll”, akkor a szerverfarm elképesztő kapacitása révén gond nélkül képes a szükséges erőforrást allokálni a kiesett elemek helyett automatikusan. Így nem kerülünk olyan szituációba, hogy egy kiesett speciális hardver ha nincs raktáron és csak 48 óra múlva érkezik meg, akkor gyakorlatilag 48 óráig nem elérhető weboldalunk.
Másik nagy előnye a dinamikus erőforrás módosítás. Ha szeretném, egy vizuális vezérlőpanelen keresztül a számomra szükséges memóra mennyiséget egy csúszkával növelhetem, vagy csökkenthetem. Esetleg ha betelt a csomaghoz járó lemezterület, akkor gond nélkül megnövelhetem pár Gb – al.
Kinek ajánlott a felhő alapú infrastruktúra?
- Mindenkinek aki VPS szerveren dolgozik és kimagaslóan fontos rendszereinek rendelkezésre állása.
- Akinél 1-2 óra szerverprobléma is jelentős bevétel kiesést generál, azok számára mindenképp érdemes a felhő alapú technológiára áttérni.
- Akinek fontos a dinamikus erőforrás változtatás anélkül, hogy a szolgáltató beavatkozására várni kellene.
A havi szinten félmilliós látogatottságú oldalak, webáruházak esetén véleményem szerint érdemes a Cloud irányába elmenni. Sokkal pozitívabb képet alakíthatunk ki Ügyfeleink körében, ha soha nem találkoznak olyan esetekkel, hogy a weboldal nem elérhető. Egy ilyen tudja a legnagyobb (elsősorban online bizalmi) károkat okozni.
Dedikált szerver
Emlékezzünk csak vissza a VPS szerverekre: egy dedikált szerveren hoznak létre virtualizációval több virtuális szervert, akik ugyanúgy működnek, mint a dedikált szerverek, csak a dedikált szerverhez képest kevesebb erőforrással rendelkeznek. Tehát ha saját, dedikált szerverünk van, az azt jelenti, hogy még virtualizáció szintjén sem kell osztoznunk másokkal egy szerveren, hanem az teljes egészében a miénk.
A szolgáltató, amikor dedikált szerver bérlési igényt nyújtunk be, akkor gyakorlatilag egy rack szekrény egyik üres szervergépét teljes egészében a rendelkezésünkre bocsájtja.
Dedikált szerverek előnyei
A dedikált szerverek előnyei megegyeznek a VPS szerverek előnyeivel, kiegészítve az alábbiakkal:
- Maximális teljesítmény – A teljes, fizikai értelemben vett szerver gép csak a mi rendszereinknek dolgozik, nincs osztozkodás semmilyen értelemben.
- Terhelhetőség – Egy jól skálázott szervergépen a havi több milliós látogatottság sem okoz gondot.
- Olcsóbb szerverfenntartás – A dedikált szerverek esetén nem nekünk kell a szerver gépet üzembe helyezni, annak állandó hűtését, szünetmentes áramforrását biztosítani, vagy egy meghibásodó egység cseréjét megoldani, szemben azzal, mintha mi magunk rendelnénk egy szervergépet több százezer forintért (de a komolyabbak milliós nagyságrendűek) és beállítanánk egy sarokba szakértői üzemeltetési ismeretek nélkül.
Dedikált szerverek hátrányai
A hátrányok felsorolása is igazából megegyezik a VPS – nél felsoroltakkal. De a hátrány kifejezés egyébként lehet, hogy nem a legmegfelelőbb, ugyanis ezek nem hátrányok, hanem olyan tények, amik nélkül nem lehet üzemeltetni hatékonyan egy szervert.
A dedikált szerverek tökéletes megoldást jelentenek országos terhelésű, nagy rendelkezésre állású szolgáltatások esetén, bár ezen a szinten hamar érzékelhető egy kis dilemma, hogy az adott szolgáltatáshoz lehet, hogy érdemesebb lenne egy saját szerver lokáció „házon belül”, aminek üzemeltetését az alkalmazában álló profi üzemeltető csapat végzi.